7.Fejezet

-Meg tudom magyarázni. -szorítottam magamhoz Taemint hogy Key nehogy meglássa akár egyetlen porcikáját. 
-Legközelebb zárjátok be az ajtót vagy legalább a szobába jussatok el.- ezzel kiviharzott. a lábujjamtól a fejem búbjáig elpirultam.
 Amíg az a röpke párbeszéd lezajlott Onew és Kibum hyungok között, végig bent tartottam a levegőt. Mikor az ajtó becsukódott Key után, kifújtam azt. Onew meg mindig szorosan magához ölelt. 
- Elengedhetsz ám. Már elment, nem kell bújkálni.- Fordultam vele szembe és adtam egy puszit az orrára- Gyere. Jussunk el a szobáig.- kacsintottam rá.
Nagy szemekkel néztem rá. Komolyan gondolta?
 -Komolyan?
- Hát én nem a fürdőben szeretnék aludni... De hogya Te igen akkor maradj csak.-ezzel megfogtam az én cuccaimat és az övét is majd elkezdtem berohanni immár közös szobánkba. 
 Na ezt nem hiszem el 
-Taemin!-kiáltottam utána majd egy szál semmibe rohantam utána. a szobaajtóban értem utól majd a hátára ugrottam.
 -Jól csőbe húztál ezért büntetés jár.-súgtam hallójáratába.
 - Ajjaj...- játszottam meg félelmemet majd bevittem a szobába és leraktam.- És hogyan szándékozol megbüntetni?- suttogtam incselkedően fülébe amire mondandóm végére ráharaptam. Magam sem tudom mi ütött belém. Még csak.másfél.napja h együtt vagyunk... De már ezt váltja ki belőlem... Hihetetlen.
 -Hajajj Szerelmem te mondtad h várjunk vele de ha így folytatod kénytelen leszek megerőszakolni téged.- nevettem de kezeimmel végigsimítottam oldalán mire megremegett
 - M-megerőszakolni? Képes lennél?- keseredtem el.- Akkor inkább hagyjuk.- fordultam el tőle.
-Tudod hogy csak vicceltem. sose tudnálak bántani. -öleltem át hátulról. Tényleg sose tudtam volna bántani őt hiszen mindent ő jelentett nekem. Hosszú időt vártam rá és nem szeretném megbántani őt semmivel. A nyakát és a hátát kezdtem el finoman csókolgatni és harapdálni. -Tudod jól hogy várni fogok amíg kell.
- Olyan édes vagy, hyung. Köszönöm.- szembe fordultam vele és megcsókoltam. Talán most voltam a legboldogabb. Most fogtam fel, hogy mi történik körülöttem és magamban. Egy ilyen csodálatos ember szeret. Én én is beleszerettem. Ennél jobb dolog nem is történhetett volna. Itt állunk egymás karjaiban, szerelmesen csókolózva.És azt mondja, hogy vár rám, ameddig csak kell. "Gonosz legyek és megvárassam, vagy legyek kegyes és kapjon meg? Még nem tudom..."- tanakodtam magamban. 
-Gyere aludjunk. Holnap ki kell találnunk mit mondjunk a többieknek miért vagy te előbb itthon.-mosolyogtam rá
- Rendben. Majd füllentünk valamit.- kuncogtam. Gyorsan felvettük a pizsamáinkat és befeküdtünk a puha ágyikóba. Szorosan Onew mellé feküdtem és oldalánál átkaroltam. 
-Szeretlek bolondom . Jó éjszakát 
 - Cejetjek Hyung. Jó éjt, álmodj velem...- kuncogtam, majd pilláimra lassan ráültek az álom pillangói.
Reggel álmosan keltem de mellettem nem volt senki. Lemásztam a konyháig ahol csak Key volt.  -Jó reggelt.
- Szia. Jól aludtatok?
-Igen bár Taemin eltűnt nem tudod hogy hol van. Ötlet?
- Szerintem a mosdóban van. Nézd meg ott.   
-rendben -elrohantam a fürdőbe ahol kedvesem kilépett a fürdőből.Gyorsan megöleltem. -Azt hittem eltűntél.
- Nagy vágyam, hogy egyszer elutazzak a holdra. De hidd el azt nem nélküled tenném és nem kora reggel.- viccelődtem, majd megpusziltam.- Hogy vagy?
-Most hogy megvagy nagyon jól. hogy aludtál drágám?- kérdeztem miközben a konyhába húztam lefelé.
- Remekül, mert mellettem voltál.- fogtam meg a kezét.
-Mondtam már, hogy szeretlek?-kérdeztem mosolyogva. -Bummie hogy állsz a reggelivel?-pislogtam rá édesen
- Mondtad. De el tudom viselni ha sokszor mondják.- ültem le a helyemre. 
- Hajj szerelmesek....- sóhajtott Kibum- 5 perc és ehettek.
-Imádlak Kibum -szaladtam oda és megöleltem majd visszarohantam a helyemre.
- Pabo.- nevetett fel Key. 
- És ma mit csináljunk?- kérdeztem.
-Hát Minho nemsokára itthon lesz majd ő eldönti. Vaagy mi ketten elmegyünk mozizni míg ők megbeszélnek mindent .
- Jó. Menjünk moziba. Keresek valami jó filmet.- pattantam fel, majd a laptopomhoz siettem.
-És reggelizni ki fog? -kérdezte Kibum 
-Hagy tervezze a randinkat -nevettem. -Amúgy mire visszaérünk ajánlom hogy együtt legyetek madárkáim.
- Mindjárt megyek Umma!- kiabáltam be a nappaliból.- A Te főztödet soha nem hagynám ki! 
 - Ez nem csak rajtam múlik, Jinki. Tudod nagyon jól, hogy én is úgy vagyok, mint Te voltál. Már mióta szerelmes vagyok belé titkon.. Csak féltem elmondani ezt Neki. És azt mondod, hogy biztos, hogy Ő is szeret?- kérdezte félve egy kis kétséggel a hangjában Key.
- Ha nem így lenne nem mondanám. Tudod jól hogy én a csapat érdekeit nézem mindig. Ezért segítek mindenkinek. -mosolyogtam rá
- Azért, mert Te egy angyal vagy, Jinki.- mosolygott vidáman Kibum.- Minnie, gyere már enni! Ki fog hűlni. 

- Megyek máááár...!- battyogtam be a konyhába.
-Angyal? inkább ördög. Nem ülsz ide?-mutattam az ölemre
- Elbírsz?- néztem rá kérdően.
-Nem megszakadok.-néztem a plafonra-könnyebb vagy mint hinnéd -kacsintottam rá
- Akkor leülök.- vontam vállat, majd leültem az ölébe. Magamhoz vettem a reggelit és falatoztam.- Hmm... Umma ez isteni.
-Innen is -nevettem rá.
 - Ááááá- tartottam Onew szájához a kanalat.
-köszönöm -nyitottam nagyra falatozómat.
Miután bevette szájába a mennyei étket adtam ajkaira egy puszit majd visszafordultam saját adagomhoz.
-átöleltem a derekát és fejem a hátához raktam -olyan jó hogy vagy nekem
- De még jobb, hogy nekem vagy Te.- simítottam végig szabad kezemmel a combján. 
- Jaj elázott a konyha a sok nyáltól. Inkább megyek és rendet rakok a nappaliban....- zsörtölődött Key. Tudtam én, hogy csak viccelt, hisz neki is jól esne valakivel így összebújni. Reméltem, hogy Minho-val sikerül megbeszélniük a dolgokat.
Reggeli után elmosogattunk Taeminnel majd felöltöztünk és elindultunk a moziba tudván h Minho 2 percen belül otthon lesz.
- Aztán ügyesen, Umma. Mi szurkolunk!- kiabáltam az ajtóból, de testem már félig kint volt, mert Onew kifelé rángatott. 
- Jó-jó. Menjetek csak, érezzétek jól magatokat.- integetett az előszobából Key.
-Végre kettesben- bújtam oda hozzá a kocsiban -és mit szeretnél csinálni mozi után?
- Menjünk el a parkba sétálniii!- néztem rá csillogó szemekkel.
-Rendben Manó
- Juuj jóóó. Köszönöm.- adtam egy nagy puszit az arcára.
Na ezentúl még jobban a kedvében járok majd imádom a puszijait. Gyorsan megérkeztünk a moziba és beültünk egy mesét megnézni. Nagyon jól éreztük magunkat bár a film háromnegyedét inkább elhülyéskedtünk vagy épp csókokat loptam tőle
Jaj nekem annyira tetszett ez a mese. De bevallom Onew édes csókjai jobban tetszettek... Utána elsétáltunk a parkba. Olyan jó volt 2 óra bezártság után a friss levegőn, kézen fogva sétálgatni. Mély levegőt vettem, majd kíváncsiságom megint utat tört. 
- Szerinted mi lehet Key hyungékka?
-Hát szerintem már egymást nyalják falják.-nevettem. -Szerelmem nem kellene elmondani a többieknek? mert én nem fogok tudni meglenni nélküled akár egy percig sem.
-Remélem is.- nevettem- Nem tudom. De hogyan mondhatnánk el Nekik? Key már tudja. Ha valóban összejöttek Minho-val akkor Minho is reméljük simán fogadja. De... de Jonghyun...? Ő mit fog mondani? Egy az, hogy Ő egy igazi nőcsábász és ha megtudja, hogy a banda 80%-a meleg... Kiakad. A másik meg az, hogy Ő egyedül van. Félek a reakciójától és féltem... Nem tudom hogyan legyen. Jaj hyung ez olyan nehéz.- sóhajtottam egy nagyot.
-Áhh nem lesz semmi gond. Ő is bejelentésre készül esze szóval akkor majd mi is . Mit szólsz? -kérdeztem csillogó szemekkel
- Rendben. De milyen bejelentés? Hyung! Mit titkolsz?- néztem rá gyanakodva.
-Én semmit vagyis mindent. Mindenki titka nálam van-kacsintottam. - minden ki fog derülni. még a mai nap folyamán. De szerintem menjünk haza mert kezd elborulni az idő
- Hát jóó... Utálok várni... De a mai estéig talán még kibírom. Menjünk mert már fázom.- ezzel a kocsi felé vettük az irányt.
Átöleltem és magamhoz húztam,hogy ne fázzon annyira. Amikor hazaértünk minden csendes volt. -Te ezek megölték egymást vagy mi?-kérdeztem halkan
- Nem tudom, remélem nem.- suttogtam vissza aggódva.- Gyere nézzük meg a nappaliban vagy a szobájukban Őket.
 Bólintottam. Először a nappalit pillantottuk meg de sehol senki. Felmentünk a lépcsőn először Key szobájába néztünk be de az is Üres volt. Minho szobájában viszont édesen aludtak ölelkezve és mosolyogva.
 -Gyere keltsük fel őket-mondtam gonosz vigyorral az arcomon.
- Neeee! Olyan édesek együtt.- előkotortam a telefonomat majd kattogtattam vele párat- Most már ébresztheted.- kuncogtam.
-Rendben.-odalopóztam melléjük majd feléjük másztam és elkiáltottam magam
- ÉG A HÁÁÁÁÁÁÁÁZZZZZZZZ! Mind a ketten felugrottak én meg a hasamat fogtam a nevetéstől
 - Ti mit nevettek?! Ég a ház, nem?!- kérdezte üvöltve Minho.
 - Mi? A ház? Hogy ég-e? Ja nem....- fetrengtem a földön. 
- Szégyelljétek el magatokat! Így ráhozni az emberre a szívbajt!! Ma nem főzök vacsit!- rohant ki a szobából mérgesen Kibum.
-Ne ..ne haragudjatok- nevettem -de ezt muszáj volt.-nagy levegőt vettem és abbahagytam a nevetést. Minho nagyon csúnyán nézett ránk. 
-Megyek és bocsánatot kérek Kibum-tól. Nekem kell az ő főztje ha már majdnem egy teljes héten át magamnak kellett főznöm ennyit megérdemlek-zsörtölődtem kifele menet
- Bocsi hyung...- kértem bocsánatot Minho-tól.- De nyugi le vagytok fotózva!- mutogattam a kezemben a telefont. 
 - Hogy merted, Te?! Kinyírlak!- ez volt az én végszavam, hogy lelépjek.- Megállj Te! Elkaplak és kibelezlek!- eredt utánam rapperünk. 
-Héé mit is hallok pontosan ? -jöttem ki Key szobájából.
-Minho ha egy Újjal is hozzá mersz érni.. Neked véged! -mondtam komoly hangon mire megállt és ijedten kapta rám a tekintetét. 
-De ha megteszed akkor te is megjárod -csatlakozott Key is a vitához.
- Na ez patthelyzet gyermekeim. Legyen az hogy senki sem nyír ki senkit hanem meséltek?
Én már bekészültem a "kis" rejtekhelyemre a WC-be Minho elől.
-Taemin gyere elő nem bántalak -kiabálta Minho -Gyere Baby majd én megvédelek tőle.-kiabáltam én is
- Biztos?- kérdeztem félve.
-Próbáljon meg hozzád nyúlni. addig élt!-feleltem fenyegetően
- Akkor kijövök.- bújtam ki a kicsi résen amit kinyitottam magamnak.
Gyorsan odamentem az ajtóhoz hogy testemmel védelmezzem. 
-Gyere hős lovagom nézzünk szembe a sárkánnyal-viccelődtem vele

- Ha mellettem vagy semmi félnivalóm sincs! Nézzünk szembe vele! Irány a csúnya és gonosz sárkány!- felpattantam a hátára és jobb kezemet a levegőbe emeltem úgy adtam ki a parancsot.

- Adok én neked csúnyát, meg gonoszat!- fenyegetőzött Minho.
Rámorogtam és a hátamon szerelmemmel megkergettük. Erre jött Key seprűvel. akkorát húzott a fenekemre hogy azt hittem összeesek. -Te nem vagy normális Umma...-csóváltam a fejemet -Sziasztok megjöttünk-kiáltott Jjong a nappaliból. -Én Taeminnel a hátamon levágtattam az említett helységben és meglepődve vettem észre Tao-t és Kait is
- Szi-sziasztok....- néztem nagy szemekkel a két látogatóra még mindig Onew nyakában csüngve.- Hát Ti? 

-Jöttünk meglátogatni.De ... mit csinálsz te a hyung hátán?-kérdezte Kai
- Ja... Hehe.. Semmit- feleltem kínosan mosolyogva- Csak játszottunk. Hát akkor gyertek beljebb, fiúk. Majd én beviszem a bőröndjeidet Jonghyun hyung. De addig bele se kezdj az élménybeszámolóval míg vissza nem érek.- kötöttem a lelkére, majd felkaptam cseppet sem könnyű poggyászait és felvittem a szobájába.
-Megyek utána mert titkol valamit! majd jövünk.-rohant el Kai. 
-Na ti meg meséljetek minden rendben volt?
Mikor kiléptem Jonghyun szobájából egy Kai-val találtam szembe magam.
 - Hát Te?- kérdeztem rá. 
- Gondoltam utánad jövök, nehogy eltévedj. 
- Kai. Már több, mint 5 éve élek ebben a lakásban... Mit akarsz megtudni? 
- Mit kerestél Onew nyakában?
-Igen Hyung minden a legnagyobb rendben volt van és lesz!- Ugye az előbbi már annak látszott ami volt? 
-Csak Minhot akartuk elkapni. Ő a csúnya sárkány Taemin meg a hős lovag. amúgy igen. és ha lejön mindeki úgy is elmondjuk. és megkérhetlek titeket hogy ti kezdjétek Taemin fél attól hogy te ezért megvetnéd-néztem Jonghyunra
- Onew-val Minho-t akartuk kinyírni. Na jó csak legyőzni, mert Ő volt a gonosz sárkány... Jó igen nevess ki minket... a hyungjaid vagyunk de gyerekesebbek... ez van.- nevettem rá Kai-ra.- Gyere menjünk, a többiek már biztos várnak.
-Szia Jongin. hát te?
 -Csak meglátogattam ezt a lüke herceget. Itt van Tao is . 
-Akkor menjünk le mert szeretnénk valamit majd mondani.-mosolygott Kibum 
-És én is hallhatom?- nézett nagy szemekkel 
-Nem majd bedugaszolom a füled!- morgott egyet Minho majd leindultak az emeletről

- Miért érzem azt, hogy itt mindenki tud mindent rajtam kívül?-keseredtem el.

-Mert te sokszor elbambulsz és lemaradsz a lényeges dolgokról -közölte Key. 
-Na mindenki itt van? Akkor üljön le mindenki mert mindenkinek bejelentést kell tennie. És igen kötelező.-mondtam határozottan- Jonghyun kezdi aztán Key majd Taemin!
- Én? Miért pont én...?- néztem nagy szemekkel Leaderemre. Féltem.
-Mert te vagy a Hős Lovag aki szembeszállt a sárkánnyal .-Mosolyogtam rá. 
-Na akkor elkezdem. -állt fel Jonghyun és Tao. - Reménykedem benne, hogy nem fogtok kitenni a csapatból vagy nem utáltok meg ez miatt de már egy ideje érzem azt, hogy a nők nem izgatnak már. De ehelyett elkezdtem érezni azt hogy egyre jobban vonzódom a fiúkhoz. Holnap lesz 3 hónapja ,hogy én és Tao- megfogta az említett ember kezét és megszorította- hogy én és Tao egy párt alkotunk-mondta ki végül.
 Az én arcomról a mosoly levakarhatatlan volt de a többiek arcára döbbenet ült ki kivéve Jongin-éra aki szint úgy tudod erről
- Mi van?- fakadtam ki- Ez... ez... nem ér! És Ti tudtatok erről! Megöllek Jongin-ah! Onew hyung.... ezért még Te is kapni fogsz... 
- Ez most komoly Jjong?- kérdezte Minho.
-Héé Nyugalom életem. Nem mondhattam el hiszen ha három napja azt mondom neked hogy "Figyi Taemin te 3 nap múlva azt mondod nekem reggel hogy szeretlek" szerintem képen röhögtél volna nem igaz? -mondtam neki kedvesen  
- Igen Minho igaz de ugye nem vetsz meg érte? 
- Nem ne aggódj-mosolygott rá édesen az említett
- Mi van? Akkor Ti is együtt vagytok Onew hyung?- kérdezte Jongin.
 - És veletek mi az újság Kibum hyung?- kérdezte félénken Tao.

-Először Minhoék- csititottam a kíváncsiskodót
 -Hát úgy néz ki hogy én és Minho ...-bújt el zavarában Minho mögé.
-Oké értjük mosolyodott el- Kai

-Na Taemin most már válaszolsz?-kérdezte Tao
- Ha nagyon muszáj és ha még nem esett volna le.... Senkit nem vetek meg azért ami. Mindenhogyan a barátaim vagytok, imádlak titeket. Remélem ez visszafelé is igaz. Szóval az van, hogy Jinki hyung és én egy párt alkotunk.- haraptam be alsó ajkam szélét mondandóm közben. Éreztem, hogy teljesen elpirulok, így felálltam és elfordultam tőlük, arcomat kezeimbe temettem
-Nagyon édes vagy hogy így elpirultál -léptem oda mellé és átöleltem -nagyon bátor vagy hercegem-suttogtam a fülébe -Na akkor mindenki elfogad mindent? 
 -Igen-kiáltották egyszerre
Megfordultam és arcomat a mellkasába fúrtam, karjaimmal derekát átkaroltam. - Te adtad az erőt...- motyogtam, hogy csak Ő hallja. 
- Na akkor én nekiállok a vacsinak, biztos éhesek vagytok.- csengett Key boldog hangja- Segítesz, drágám?- fordult Minho-hoz. 
- Örömmel, Édes.- ezzel Ők el is vonultak a konyha rejtekébe. 
Mi a nappaliban maradtunk és egymást faggattuk, hogy ki hogyan talált rá a szerelemre. 
- És Jonghyun! Te hogy a fenében tudtad ennyire jól eltitkolni?! Amúgy hogyan kezdődött, Tao?- kíváncsiskodtam. Jó na.. nem tehetek róla, hogy ilyen vagyok...
-Huhh hát nem tudnám neked megmondani hogy hogy kezdődött. de! A céges bulin. Elkezdtünk beszélgetni és Jonghyung-hoz rengeteg női egyed jött de mikor 15-ből 20at elküldött rákérdeztem. de azt mondta nem tudják benne elindítani a bizsergést. Aztán sokat ittunk és hát megtörtént azóta is együtt vagyunk.-mosolygott
 -Sokszor mentem "csajozni" és így nem volt nehéz eltitkolni .-mosolygott Jonghyun is .
 -És te hogyan jöttél rá Maknae, hogy Jinkit szereted?
- Nem semmi a sztoritok.- mosolyogtam.- Ha átverésre lenne szükségem, már tudom, hogy kihez forduljak. Hááát... mi? Az úgy volt, hogy még mielőtt elmentünk volna most szünetre, sokat beszélgettünk, többet voltunk együttt. Meg aztán mikor kimondta mindenki előtt, hogy szeret... az egy kicsit elgondolkodtatott. Aztán otthon is végig Rajta járt az eszem. Végül annyira nem bírtam nélküle, hogy hazajöttem előbb... Szóval lényegében Onew döbbentett rá mindenre. És most? Most menthetetlenül is szerelmes vagyok... 
- Ejj a kis huncut Maknae....- mosolygott sejtelmesen Kai.- Pedig ha jól tudom majdnem, hogy miattad volt csak szünet. Ejnye hyung... Éss... milyen így együtt?- érdeklődött Jongin.
-Olyan mintha álom vált volna valóra. -mosolyogtam életem szerelmére. Pillangóim nem hagytak nyugtomat a gyomromba de ne mis akartam hogy eltűnjenek. Velem volt a legcsodálatosabb ember és csak ez számított.
-Amúgy Jongin te melyik csapatban játszol a mienkben vagy a nőkében?-kérdeztem egy hatalmas vigyorral
Olyan jól estek szeretett hyungom szavai. Kényszert éreztem arra, hogy megjutalmazzam, így adtam neki egy puszikát a puha arcára. 
- Hadd ne válaszoljak erre.- szabadkozott Kai- Rég nem volt már barátnőm. De ez még semmit sem jelent. Majd talán később kialakul. De amint van egy lány vagy fiú az életemben, ígérem szólok.- nevetett.
-És csapaton belül? Nem gondolkodtál el még ezen? -kérdezte Jjong
 -Nem mernék kezdeményezni-hajtotta le a fejét Kai 
-Hülye vagy csak vedd észre a jeleket -nevetett Tao. -De ideje mennünk mert holnap kezdődik a hajtás jóéjt szerelmem -adott egy csókot Jjongnak Tao majd felrángatta Kait aki hápogva ment utána.
-Sziasztok srácok aztán hagyjátok Jonghyunt aludni!
- Sziasztok. Aludjatok jól. - köszöntünk el tőlük. - Hyung! Tao milyen jelekre célzott?- kérdeztem Jonghyun-t. 
 - Kész a vacsoraaa!- kiabált ki Key a konyhából- Jongin-ék hol vannak?
-Épp az imént mentek el mert holnap zűrös napjuk lesz.-szólt szomorúan Jonghyun - Amúgy arra célzott hogy van egy két srác a bandából akik lecsapnának rá de igazából annyira fa tökü mint te.-jelentette ki.
 -Héé ő nem Fatökű!-szóltam rá
- Nem vagyok fatökű!- mérgesen belebokszoltam egy nagyot a vállába.- És kik akarják megszerezni?
-Hmm ott van ChanYeol Minseok és még ha jól mondta Tao akkor Baekhyun.De egyik sem veszi észre a másik szándékait.
 -Téves! Baekhyun összejött Chan Yeollal. Múltkor ezért kellett korán reggel bemásznom. Na meg egy másik banda miatt is
- Ejjj... Nem is gondoltam volna, hogy ilyen komplikált a helyzetük. Akkor Xiumin van versenyben Kai-ért. De ki ellen?- gondolkoztam hangosan immár az asztalnál a tányérom felett.
 - Nem lehet, hogy KyungSoo az egyik vetélytárs?- találgatott Key.
- Én meg mintha Sehunnie-ról hallottam volna...- említett meg egy újabb esélyes versenyzőt Kai kegyeiért.-Minho 
- Nem is tudtam, hogy Jongin-ért ilyen sokan odavannak...- mondtam csalódottan. Féltékeny nem voltam hisz nekem itt volt Jinki, akit mindennél jobban imádtam.
-Hát pedig nem tudom mit esznek rajta olyan kis vézna gyerek.-mondtam tele szájjal
- Inkább tömd a majmot...- mondtam Neki mérgesen. Én sem vagyok nagy darab...
-Jajj nehogy Megharagudj életem. Nem azért mondtam
- Nem érdekel.-rágtam meg idegesen a falatomat.
-Taemin- érintettem meg a vállát- Ne csináld már basszus
- Nem csinálok semmit. Csak eszek. Baj?- néztem rá értetlenül.
-Ezek a hangulatingadozásaid... -sóhajtottam fel. -a szobámban leszek majd jössz. Köszönöm a vacsit Kibum Jóéjt nektek -ezzel felmentem a szobába. nem értettem Taemint
Onew hamar elhagyta köreinket. Segítettem elmosogatni. Gyorsan lezuhanyoztam majd bementem Onew szobájába. Már lefeküdt. Háttal volt nekem. Óvatosan bemásztam mellé, fölé tornyosultam és fülébe suttogtam: 
- Ne haragudj szerelmem.- kimondtam. Először hívtam Őt így. Valami hihetetlen érzés kerített hatalmába. Kezemmel oldalát cirógattam és folytattam a bocsánatkérést.- Sajnálom, hogy olyan voltam. Bocsáss meg. Kérlek. Légysziii.- majd elkezdtem fülét, arcát és orrát puszilgatni.
Olyan édes volt ahogy hízelgett. Fél kézzel elkaptam és magara húztam.
- Megbocsájtok habár nincs miért. -öleltem meg-és többször hívhatnál így
 - Köszönöm.- csókoltam meg- Amennyiszer csak akarod, Szerelmem.
-Gyere aludjunk ha nincs jobb ötleted-nevettem rá
 - Lenne...- incselkedtem- de holnap már munka..- szontyolodtam el.
-Akkor gyere aludjunk- öleltem át és betakargattam gondosan
- Aludjunk. Jó éjt, Szerelmem.- suttogtam és átkaroltam a takaró alatt.